A NOB (Nemzetközi Olimpiai Bizottság) egyre nagyobb hangsúlyt fektet a dopping elleni harcra, mivel a tiltott teljesítményfokozók használata ellenkezik az olimpiai eszmével. Ennek ellenére a tiltott szerek fejlődése mégis, legalább egy lépéssel az őket ellenőrizni és szabályozni hivatott szerv, a WADA (Doppingellenes Világszervezet) és a nemzeti doppingcsoportok előtt jár. Ezzel természetesen a versenyzők és sportvezetők is tisztában vannak, ugyanúgy, mint azok a józan ésszel gondolkodó és nyitott szemmel járó sportszeretők, akik képtelenek elhinni, hogy teljesítményfokozó szerek nélkül születhetnek újabb és újabb hihetetlen győzelmek és világrekordok. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy folyamatosan esnek “áldozatául“ a doppingvizsgálatoknak sikeres és kevésbé sikeres sportolók, viszont a nagy eredmények, és a nagy nevek buknak el a legritkábban. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy mindenki, aki valaha nyert már valamit, az biztos, hogy doppingolt. Nem! De nehéz elhinni, hogy szinte csak pár százalékuk.

Ha belegondolunk, hogy manapság a nagy sportesemények miről is szólnak, kiderül, hogy minden különböző számadat mellett, ott van a pénz, és egy esemény sikerességét szinte már csak ebben mérik. Tehát a sport lassan már csak a pénzről szól (a versenysport). Ha pedig ez így van, és a cél minél nagyobb profitot termelni, akkor az esemény színvonalát folyamatosan emelni kell. Ehhez pedig fontos elemek a látvány és az izgalom. Ennek tükrében néha elég kétarcú az egész doppig-sztori a számomra.

“Azon sportolók, akik azt tervezik, hogy a 2012-es londoni olimpián doppingolni fognak, jobban járnak, ha otthon maradnak, mert a tudósok egy új vizsgálati módszerrel fognak lesben állni.”  Így nyilatkozott korábban a bradfordi British Science Festival-on David Cowan, a londoni King’s College-ból, aki a 2012-es játékok antidopping program vezetője lesz, és kijelentette még, hogy ez lesz a „valaha is legkockázatosabb” olimpia a csalni kívánók számára. Ezt, úgy néz ki, komolyan is gondolják. Összesen 6.000 ellenőrzést terveznek az olimpia alatt, és azt állítják, hogy az új vizsgálati módszerekkel nagyobb megbízhatósággal szűrik majd ki a HGH (növekedési hormon) és vérdoppinggal próbálkozókat is. A hibás pozitív és negatív tesztek elkerülése érdekében az antidopping csoport tagjai egy „biológiai útlevél” létrehozását javasolják, amely az egyes versenyzők saját természetes vérösszetételét tartalmazza. Cowan szerint a WADA támogatja a kezdeményezést, de az IOC még nem tette közzé ennek szükségességét. Ám olyan szervezetek, mint a Nemzetközi Kerékpáros Szövetség, vagy mint a Nemzetközi Atlétikai Szövetség már 2008-óta alkalmazzák ezt, mondta Yorck Olaf Schumacher, a Freiberg-i egyetemről. Hat teszt egy év alatt, vagy akár rövidebb időn belül is, már jó alapot ad egy sportolói profil kialakításához.

Tehát a készülődés elég nagy. A dopping szempontjából két csoportra is oszthatnánk a sportágakat. Vannak a dopping-érzékeny és a kevésbé dopping-érzékeny sportok. A vízilabda a “kevésbé” kategóriába sorolható. Szeretném azt mondani, hogy a tiltott szerek itt teljesen ki vannak zárva, de nem tudom. Annyi rejtett csapda van, amibe bele lehet szaladni, hogy szinte már szakértővé kell válnia minden sportolónak ezen a területen. Alap hiba, hogy a gyógyszertárban kérünk valamit megfázás ellen. Tilos! Azok az esetek, ahol a vízilabdások pórul jártak a teszten, nagyjából ezt a komolysági szintet képviselték. Már csak azért is lenne butaság tiltott szert használni, mert egy fecske nem csinál nyarat egy csapatsportágban, és ha már két főnél bizonyítottan találnak tiltott teljesítményfokozó szert, az egész csapatot kizárják. A vizsgálatok nem csak az olimpia ideje alatt folynak. Az Londonba utazó olimpikonokat az utazás napjáig legalább hatszor vetik vizsgálat alá, és még ott van a holléti ív (whereabouts) is. Itt több hónapra előre meg kell adni, hogy pontosan mikor és hol lesz a versenyző, hétfőtől hétfőig, a nap minden órájában. Ha esetleg ellenőriznék, és nincs a megadott időben a megadott helyen, az pozitív tesztnek minősül.

Az a néhány pozitív minta, meg egyértelműen a sportolók figyelmetlenségének tudható be, és azok az összetevők, ami miatt eltiltották őket, ma már nem szerepelnek a doppinglistán. Ez egy hagyománytisztelő sportág, annak minden előnyével és hátrányával. Ha kiderülne, hogy valaki szándékosan használt tiltott teljesítményfokozókat, az teljes mértékben kivívná a vízilabda társadalom ellenszenvét. Eddig még erre nem volt példa, és biztos vagyok benne, hogy még nagyon sokáig nem is lesz.

Foto: Reuters